|
Témaindító hozzászólás
|
2018.01.06. 21:21 - |
Nikolai Benett és Versha Glenn |
[3-1]
Ismételten dafust kell játszanom. Utálnám ezt a feladatot, ha lennének érzéseim. De mivel nincsenek, ezért csak unalmasnak tartom. Közel sem meríti ki az erőmet, hogy egy fiatal nőt kísérgessek és tartsak szemmel. Ennél azért nagyobb dolgokra születem. De ez a lány valakinek fontos lehet a politikai játszmáiban, ha engem rendeltek mellé. Valakinek azonban útban van ezek szerint. könnyű felmérni a Tanács hatalmi játszmáit. Amint egy autó begördült a leszállópályára lassan felemeltem a fejem. Eddig az árnyékban álltam, a gép törzsének dőlve, lehajtott fejjek, ennek ellenére nem kerülte el semmi a figyelmemet. Láttam és éreztem, ahogyan az emberi munkások felkészítik a gépet, ahogyan a pilóták kb 20 méterrel odébb dohányoznak és nevetnek. Nevetés, milyen fura és idegesítő hang is ez. Ismét a kocsira emeltem a tekintetem, egészen addig míg ki nem szállt belőle egy nő. A célszemély megérkezett, innentől kezdve nem kommunikálnék, ha leszállunk jelentek. Céloztam meg a másik mentál elméjét, akitől a megbízást kaptuk. - Üdvözlöm, Mrs. Glenn. - nem tartottam szükségesnek bemutatkozni, amúgy sem terveztem túl sok kommunikációt kettőnk között. - Kérem fáradjon fel a gépre. Nemsokára indulunk. - intettem a gép felé majd megvárva míg fellépked a lépcsőn én is követtem közben jeleztem a pilótáknak, hogy ideje volna indulnunk. - Az uticélunkat esetleg megtudhatom? - kérdeztem miközben elhelyezkedtem vele szemben az ülésben. |
Miután közölték, hogy egy városba kell üzleti útra mennem, az egyik tanácstaghoz, hogy közben járjak egy project esetében, nos nem igazán mondhatnám, hogy el voltam ragadtatva a hír hallatán.
Mióta csak tudom, hogy mi az a tanács, kerülöm őket, mint a kígyófészket. Ha előttük buknék le, az nem vezetne semmi jóra, már pedig eszem ágába se volt meghalni ilyen korán.
Ami még rosszabb volt, hogy a tanács tagja kijelölt mellém egy kísérőt is. Semmit nem árultak el róla, a hlón is hiába próbáltam információ morzsát keresni, nem sikerült. Ha valamihez, hát a titoktartáshoz értettek.
Kivert a víz, egész éjjel nem tudtam aludni, mert azon járt az eszem, hogy mi van akkor, ha azt az illetőt azért küldték rám, hogy eltávolítson a tanács útjából.
repülőn megyünk, tökéletesen be lehetne állítani balestnek és senki se jönne rá, vagyis inkább nem tudnák rá bizonyítani, hogy inkább volt ellenem elkövetett merénylet. Szükségem lett volna a pihenésre, de amint sikerült lenyugodnom, feszült agyam álmokat kreált nekem, holott nem is szabadna álmodnunk. Nem ez volt az első alkalom, hogy álmodtam, de általában nem fordult elő ilyesmi.
Reggel, megadóan kezdtem öltözködni,a karikákat pedig sminkkel tűntettem el, szemem alól. Nem szabad gyengének látszanom, se olyannak, aki érez. Kizárólag erre tudtam koncentrálni, miközben leerőszakoltam torkomon a reggelimet.
Autóval mentem a reptérre, ahonnan majd a családunk magánrepülője 2 órás útra kalauzol, egy olyan helyre, ami számomra teljesen ismeretlen.
Kiszállva lesimítottam a szoknyám ráncait, a táskámat pedig kezemben szorongatva, látszattra magabiztosan indultam a géphez, ami hamarosan fel fog szállni.
Közvetlenül az ajtó előtt állt egy mentál férfi, nem kellett bemutatkoznia ahhoz, hogy tudjam ő lesz ma a kísérőm. Óvatosan, lopva végig mértem, majd odaérve hozzá, biccentettem.
- Üdvözlöm, Versha Glenn.-mutatkoztam be udvariasan, majd megvártam, amíg a másik is reagál, csak ezután szálltam be. Akaratlanul is a szívem hangosan dobogott, mivel sötütt a kíséretemről, hogy veszélyes alak és nem akarok az ellensége lenni. |
Nikolai Benett és Versha Glenn |
[3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
