Témaindító hozzászólás
|
2017.11.28. 19:11 - |
Craig Evans és Samantha Rocher [LEZÁRT KÖR] |
[23-4] [3-1]
Épp a szokásos őrjáratomat zavartam le, amikor Wade telefonált. Mondanám, hogy szívesen váltottam állati alakba, de így értem oda a leggyorsabban és az Alfa gondoskodott mindenkinek ruháról a határ mentén is, de főként az őrjárat vonalán. Így hát amilyen gyorsan csak tudtam átvedlettem leopárddá és futásnak eredtem. Imádtam, ahogyan mancsom halkan csattant az erdő talaján, ahogy mélyeket lélegezve az ismerős levegőből a prédák és a családom illatát éreztem egyszerre. Morrantam egyet, ahogy megéreztem a farkasok szagát, majd türelmetlenül bekocogtam a területre. Morrantam egy nagyobbat, ahogyan a fiatal fruska egrecéloztatta a fiainkat. A leopárdok felé néztem, majd feléjük suhintottam és rájuk vicsorogtam. Maradásra intettem őket, majd megkerestem a legközelebbi ruha ellátmányt, ami egy fa gyökere közé volt téve egy zárható dobozba. Gyorsan visszaváltoztam, majd felöltözve a tisztásra léptem. - Wade kurvára dühös. Mit gondoltok, mit csináltok? - förmedtem a srácokra ezúttal emberi alakban. - Á, drága Samantha. Csak szólnék, hogy te törődj a saját fiaiddal. Épp annyira hibásak ők is, mint azok ott. - böktem a mieink felé, majd odasétáltam hozzájuk és meggyőződtem, hogy nincs-e rajtuk sérülés, aztán a legszigorúbb hangomat elővéve végignéztem az egész társaságon. - Remélem tisztában vagytok azzal, srácok, igen ti is ott, hogy a két falka közötti törékeny békét kockáztatjátok minden összecsapással. Egyikőnk sem a kíméletéről híres. Szerintetek mi lenne, ha elszabadulna a két falka? Hányan sérülnének meg? - kérdeztem, hátha megértik végre, hogy az, hogy ők a tesztoszteront próbálják meg összemérni, sok-sok ember életét veszélyezteti. - Nincs igazam Samantha? - pillantottam a mellettem álló nőre. - |
Éppen a városban kóboroltam, mivel nem akadt semmi munkám, ami igazán ritka volt, így gondoltam kiélvezem, mert akár mennyire is szerettem hasznos lenni, azért néha leszívott a sok hülyeség.
Pont a kedvenc báromba akartam belépni, hogy valami fincsi kis hamburgert magambatoljak, amikor megcsörrent a kommunikátorom. Kíváncsian kaptam ki zsebemből, ahova süllyesztettem.
A képernyő szerint az alfám keresett, mire lusta mosollyal fogadtam a hívást.
- Mizu?-érdeklődtem köszönés nélkül. Sejtettem, hogy történt valami, különben nem hívott volna.
Mint mindig, most is gyorsan a tárgyratért. Felvázolta a bejelntést, miszerint a fiataljaink bajszot akasztottak a szomszéd macskákkal.
Mérgesen fújtam egyet, hiszen nem volt semmi egetrengető ebben. Néhány havonta előszokott fordulni, ilyenkor kellett egy kis seggrepacsi, hogy mindenki lehiggadjon, egy valami azomban szemet szúrt.
- Miért én? Mi van a határmentiekkel?- kérdeztem rá nyíltan. A válasz kissé meglepett, de nem mondanám, hogy rosszul esett volna. Sőt!
Az alfám úgy döntött, itt az ideje, hogy kissé komolyabban vegyenek, szóval ez most egy próba volt a részéről. Nyílt titok volt, hogy őrszem akartam lenni és felesküdni a nevére, így vártam már, hogy végre lehetőségem adódjon egy ilyenre.
Már úton voltam az erdő felé, mikor letettem a telefont. Saját kocsival hajtottam addig, ameddig lehetett, majd kiszállva kétlábon folytattam.
Hatásosabb lett volna négylábon megtenni a távot, de hogy legyen az ember tekintélyt parancsoló, tőle alig fiatalabb farkasokkal, miközben anyaszült meztelen?
Nem mintha, szégyenlős lett volna közülünk bárki, elvégre ez velünk járt, de azért voltak bizonyos határok. Az odúban se szokás ruhanélkül flangálni nyomós indok nélkül, nem vagyunk teljesen állatok elvégre.
Már éreztem a farkasok és leopárdok szagát mikor odaértem. A fiatalokon kívül más nem volt ott, de biztos voltam benne, hogy hamarosan befut egy leopárd őrszem, hogy ő is rendet tegyen.
Természetesen nem szándékoztam bevárni a sorstársam, így bele is kezdtem a nevelésbe.
- Macskák, karmokat vissza!- mordultam a leopárdokra.- Ti pedig.- mutattam a farkas fiatalokra.- Ne vicsorogjatok annyit, mert idő előtt ráncosak lesztek. Nyomás vissza és talán nem mondom el anyáitonak, hogy farokméregetősdit játszotattok a cicákkal!- fenyegettem meg az enyéimet.
A felbőszült anya alakváltóknál kevés ijesztőbb dolog volt a világon, ezt nagyon korán mindenki megtanulta a falkákban. |
Craig Evans és Samantha Rocher [LEZÁRT KÖR] |
[23-4] [3-1]
|